![]() |
| Forrás: Willow Tree® Susan Lordi |
„Nem fogok kapkodni.
Sürgős dolgok nem léteznek. Csak az amatőrök
kapkodnak.” Ann Voskamp (ford. Kilike)
Ez magáért beszél. Ezen a héten könnyű dolgom lesz. Nem
jellemző rám, hogy kapkodnék, sőt… :) Néha meg is kapom a férjemtől, hogy lassú
vagyok, de nem bánom. Mindent elvégzek, mégse kapok közben idegbajt. Bár ez a
lassúság sem teljesen helyénvaló… Úgy látszik le kell lepleződnöm: az a
helyzet, hogy én egy nagyon fura személyiségű ember vagyok. A legjobb
megfogalmazás rá, hogy ambivalens. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy egyik
részről lassabb, komótosabb ember vagyok (Lassú víz, partot mos.), de ennek
következtében nagyon alapos és megfontolt is, de mindezek mellett vannak
dolgok, amikben viszont nem bírom a töszörgést. Például főzni, gyorsan főzök és
irtóra szövevényesen. Egyszerre 3 fogást készítek, és közben elpakolok,
mosogatok és megterítek, és nagyon zavar, ha valaki lassan, komótosan „segít”.
És ez az ambivalensség nem csak ezen a területen jelentkezik. Rendes vagyok, de
rendetlen. És még annyi mindent tudnék példaként írni! De most akkor ezen a héten
arra fogok törekedni, hogy lelassuljak azokban a dolgokban, amikben pörögni
szoktam, és felgyorsuljak kicsit abban, amiben meg csiga módjára vánszorgok. De
kapkodni nem fogok.

Én sajnos mindig rohanok. Alkatomból és temperamentumomból adódóan egy nyüzsgő, állandóan mozgó, egyhelyben nem megülő alak vagyok.
VálaszTörlésJó lenne kicsit visszafogottabb lenni... De nem érek rá... :)
Nem tudom, néha jó lenne lassítani, de az egy idő után idegesít. Hol is a hiba?
"De nem érek rá... :)" :D
VálaszTörlésSzerintem ez egy kétélű pont. Már csak azért is, mert kapkodni és rohanni nem ugyanaz. Egyébként az eredetit megnézve kicsit úgy érzem, hogy ez arról szól, amikor az emberre a sürgős dolgok törnek rá, és azért kezd el kapkodni. Hogy mennyire igaz az, hogy nincsenek sürgős dolgok, és hogy csak az amatőrök sietnek vagy kapkodnak, nem tudom. Alapból jó lenne, ha igaz lenne, de nem tűnik életszerűnek. Ahogy az sem, hogy ez legyen az állandó napi tempó. Tény, hogy a legtöbb sürgős dolog halogatások és fegyelmezetlenségek miatt jön, és ezek valóban amatőr dolgok. És én művészi szinten művelem mindkettőt. :P De van amikor előzmények nélkül jönnek. Szóval aktuális nekem ez a pont, ezért is merengek kicsit a valódi, pontos jelentésén... és hogy hogyan is működik ez a valóságban, tényleg.
VálaszTörlésÉn se tudom pontosan, hogy mit jelent ez, de azt érzem, hogy itt arról van szó, hogy egyrészt igenis hajlamosak vagyunk kapkodni a mindennapokban, mert felgyorsult a világ és mindent gyorsan akarunk/akarunk elvégezni. És ez azért rossz, mert a kapkodás közben lemaradunk az apró csodákról. (Tegnap olvastam Ann könyvét és épp arról írt, hogy berakta a mosást és elkezdte nézni, ahogy a gép beszívta a vizet és elkezdte forgatni a ruhákat és ez nagyon mély gondolatokhoz vezette el. Ha kapkodott volna, tuti nem térdel le és nem kezdi el nézni, hogy hogyan mos a mosógép. :))
VálaszTörlésIgazad van abban, hogy sok sürgős dolgot pont mi generálunk... Na igen, ezt biztosan nem kéne... Halogatás... Ez tényleg amatőr dolog... Mégis mennyiszer eljátszom...
És vannak tényleg sürgős dolgok, amik hirtelen jönnek, de ha ilyenkor elkezdek kapkodni, akkor sem sül ki belőle jó, sőt! Sokszor még csinálok magamnak jó pár dolgot. Pl. gyerek nagyon rosszul van, be kell vinni az ügyeletre, sietni kell, SÜRGŐS, de ha elkezdek kapkodni, akkor otthon hagyom a TB kártyát mondjuk, vagy valami ilyesmi, fordulhatok vissza, időt vesztek, stb. Szóval én ilyesmire gondolok. Ezeket én Istennek hála könnyen veszem, mert ilyenkor nekem az a természetes, hogy STOP, átgondolom, hogy milyen lépések szükségesek, mi kell hozzá, hogyan megy a leggyorsabban és kezdem az elsőtől folyamatosan és eljutok a végéig, de tudom, hogy sok olyan ember van, akinek ez nem így jön belülről. Én ebben szerencsés vagyok.
De azért a halogatós dologgal nekem is meg kell nagyon küzdenem és nemcsak azon van a hangsúly, hogy lelassuljak, hanem az, hogy azzal együtt valahogy a lelkem is lelassuljon, nyitottá váljon, látóvá, hogy a mindennapok nyüzsgésében is megtaláljam a nyugalmat, Isten békéjét.
Valami ilyesmi...
Heti tapasztalatok:
VálaszTörlésEz a hét is nagyon pörgős volt. Ráadásul mindenki lebetegedett, így még döcögősebben ment minden, de nem kapkodtam. :) Bár a lelkemre ez sajnos nem volt igaz, vagyis nem ment igazán a lecsendesedés ilyen szinten, nehéz volt meglátnom az apró csodákat. :(
De ezt gyakorolhatom a következő héten is. ;)