 |
| Forrás: Willow Tree® Susan Lordi |
Kiállnak fiai, s boldognak hirdetik, a férje is fölkel és így dicséri: „Sok asszony megmutatta, milyen derék, de te felülmúlod őket, mind valamennyit!” Péld 31,28-29
Érezted már, hogy nehéz örömet szerezned a férjednek? A derék asszony nagyon jó lehetett ebben. Sokszor érezzük azt, hogy dolgozunk, dolgozunk, dolgozunk keményen, de úgy tűnik, hogy a férjünk egyáltalán nem értékeli az erőfeszítéseinket. Az a helyzet, hogy rengeteg dolgot csinálunk, dolgozunk, ellátjuk a gyerekeket, rendben tartjuk az otthonunkat, gondoskodunk ételről, italról, ruháról, testi-lelki szükségletekről, szolgálunk mások felé, de ennél sokkal fontosabb, hogy ismerjük minderről a férjünk véleményét, mert nem biztos, hogy arra fordítjuk az energiánkat, ami számára is a legfontosabb.
Mit értek ez alatt? Leírom egy példán keresztül. Most, hogy jobb idő van, és egyre tovább van világos, délután természetesen kimegyünk a gyerekekkel a levegőre, hogy tudjanak játszani, futkározni. Azt különösen szeretik, ha a pajtásaikkal is együtt játszhatnak. Együtt labdáznak, bújócskáznak, hintáznak, fogócskáznak, bicikliznek vagy építenek. Jó látni ezt, és tudom, hogy milyen fontos számukra testi és lelki szempontból is. Ezért van, hogy csak fél 7 körül érünk haza, ami azt jelenti, hogy 8 órára nem kerülnek ágyba, csak fél 9-re vagy, csak 9-re. Vagyis elcsúszok a fektetéssel. Számomra ez nem olyan nagy dolog, de a férjem véleménye erről teljesen más. Számára fontos, hogy mikor hazaér, a gyerekek már legyenek lefürödve, átöltözve, megvacsorázva, legyünk túl a mesén, hogy már csak az ima legyen hátra, utána pedig aludjanak.
Ezért fontos, hogy szánjunk időt arra, hogy beszélgessünk arról, hogy mi az, ami fontos számunkra. Ezzel megelőzhető a harc, a sértődés, a keserűség. Ráadásul a különböző életszakaszokban változhatnak a számára illetve számunkra fontos, elsődlegesnek számító dolgok. Ha tudjuk, az csak az első lépés. Észben kell tartanunk és a szerint kell a mindennapokban viselkednünk, ténykednünk, szerveznünk a dolgainkat.
E heti feladatunk:
Írj egy listát legalább öt olyan dologról, amire gyakran időt szánsz és kérd meg a férjed, hogy tegye fontossági sorrendbe! Pl. tiszta ház, otthon főzött étel, akciós vásárlás, szolgálat, barátok vendégül látása, filmnézés vagy sportolás vele, szerelmeskedés (!), stb. Lehet, hogy szokatlan lesz ez így, de fontos beszélgetni arról, hogy miket tart fontosnak, hogy tudjuk és e szerint tegyük a dolgunkat.
Ha van kedvetek, osszátok meg, hogy meglepődtetek-e azon, amit a férjetek válaszolt? Van-e valami, amire mostantól jobban oda fogtok figyelni?
Tegnap beszélgettünk erről (is) a férjemmel. Ugyan nem csináltam listát, csak felhoztam úgy általánosságban. Meglepett a válasza, mert azt mondta, hogy nem szeretne ebbe beleszólni. Bátorított azzal, hogy elmondta, hogy látja, hogy sokat dolgozok otthon és megjegyezte, hogy tudja, hogy reggel feltakarítok és estére mér nem is látszik. Vagyis látja és tudja azt, hogy milyen szélmalomharc a takarítás vagy a főzés nap, mint nap. Mégis elgondolkodtam azon, hogy lehet, hogy meg kéne változtatnom a napirendemet, hogy később takarítsak, és úgy talán több rend és tisztaság marad estére, mikor hazajön. Ezen fogok gondolkodni és változtatni a héten. :) Máshogy, ügyesebben pedig visszatérek majd még a témára később egy beszélgetésünk során.
VálaszTörlésRéka !
TörlésPont ez jutott nekem is eszembe ! Ugyanis a reggel rendbetett dolgokat nem én dúlom fel estére, hanem a gyerekek. Viszont azt is látom a férjemen, hogy ha lelkileg és testileg (!) mi JÓL vagyunk egymással, akkor majdnem mindegy, hogy hogyan néz ki a "rend". Kezébe adtam a listát. Nem értette, minek ? Aztán "ha már ennyire akarom" sorba tette.
Kb úgy maradt ahogy volt, vagyis, ahogy gondoltam. És még ez fontos észrevételem: érzi, ha folyamatosan igyekszem,készen vagyok a dolgokkal, vagy ott az órák óta bekapcsolt kattogó vasaló amiből látja, hogy vasalni "akartam" - és azt látom, hogy neki ez általában elég a jó érzéshez. Ha jól értelmezem, nagyjából te is erre jutottál :)
Betti