Minden kicsiben kezdődik

Forrás: Willow Tree® Susan Lordi

Nem gondolom, hogy most aztán rájöttem valamire, amit eddig senki sem tudott.
Nem gondolom, hogy lenne olyan, aki ezt ne tudná.
Mégis sokszor elfelejtjük.
Én bizony sokszor elfelejtem.

Azt, hogy minden kicsiben kezdődik.

Sokszor álmodok. Nagyokat.
Aztán elindulok és lépek. Nagyokat.
Aztán hasra esek. Nagyokat.
Sebeket szerzek. Nagyokat.

Isten is álmodik nagyokat, de Ő más stratégiát választ, mint én. Kicsiket lép, de mindig előre. Azt nézi, hogy ki az, aki a kicsiben hű, és annak egy kicsivel mindig többet ad. Engedi, hogy kicsit elessünk, vagy kicsit megsérüljünk, mert az is előre visz minket és megváltoztat, nem pedig eltántorít. Sok kicsi pedig sokra megy.

Két apró sejtből újszülött, majd gyermek és később felnőtt ember lesz.
A magból növényke, majd egyre hatalmasabb fa.
Apró petéből hernyó, majd végül pillangó.

Így van ez mindennel. Így változok én, így alakul az imaéletem, a kapcsolatom Istennel, így változik a házastársamhoz való hozzáállásom, így válok anyává, így haladok előre felé minden területen az életben. Nem tagadom: vannak álmaim. Nagyok. Hiszem, hogy azért nagyok, mert Istentől kapott álmok ezek. Magamtól nem álmodnék ekkorát... De a lépések hozzá aprócskák. Én meg sokszor türelmetlen vagyok, szeretnék előre sietni, átlépni fontos lépéseket.

Inkább meg kéne állnom, körül kéne néznem, és átélnem a most csodáját, ami holnap már nem lesz az enyém. Isten álma viszont továbbra is élni fog, és Ő sokkal inkább szeretné, hogy megvalósuljon, mint azt én képzelem. A lényeg, hogy ma megtegyek minden tőlem telhetőt és menjek az úton tovább.

Este pedig elmondhassam: ma is léptem. Egy kicsit előre az álmod-álmom felé.