Januári napjaim jó része azzal telt, hogy régebbi fényképeket válogattam, szedtem össze, töltöttem fel és fotókönyvet szerkesztettem. Visszafelé haladok és most tartok közös életünk felénél... Nem vagyok büszke arra, hogy eddig nem foglalkoztam ezzel, sok-sok kép készült, amit őrzünk digitálisan és néha napján nézegetjük is, de ha itt lenne a könyvespolcon album formájában, mennyivel többször levennénk. Arról nem is beszélve, hogy a falra is kikerülhetne jó pár tényleg jól sikerült fotó. Azért, hogy jó érzés legyen rá nézni. Nem csak az emlékezés miatt, hanem azért is, hogy előttem legyen, üzenve, hogy mennyire rohan az idő! Minden perc, sőt pillanat egyedi és megismételhetetlen, és akkora érték, hogy le sem tudom írni. Megszabott az ideje annak, hogy mennyi időt kapunk ajándékba mi, és mennyi időt tölthetünk azokkal, akiket nagyon szeretünk.
Ezért is fontosak a fényképek!
Ezért fontos az emlékezés,ha ÉLNI hív a jelenbe,
a maga teljességében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése