2017. február 9.

Narnia nálunk





Nem a boszorkányról akarok írni, meg a hó uralmáról, a nehézségekről és gonoszságról. Ó nem! Nem azért, mert nincs ilyen, de nem ez a lényeg.
A Narnia-táj arra emlékeztet, hogy Aslan él, hogy Ő jön, hogy a tavasz minden éveben, minden helyzetben eljön. Miatta.
Élet fakad ott is, ahol nem is gondolnánk. Az orchideáim, amiket kaptam, nem erről tanúskodtak eddig. Volt, amelyik már a hozzám költözést sem bírta. Egy másik valamilyen betegségben hunyt el. Aztán egy kedves írónőnél olvastam, hogy mi a titkuk ezeknek a virágoknak. Heti 1x fél órára teli kell tölteni a kaspót vízzel, és ott, a vízben állva jól megszívja magát a növény és a "földje" is nedvességgel. Ez pedig virágot varázsol rá szépen lassan.
A mi életünkben is van egy titok,
a vízről szól,
az élő vízről,
melyben, ha rendszeresen megfürdünk,
elmerülünk, engedjük, hogy átjárja a porcikáinkat,
virágot s gyümölcsöt hív elő az életünkben, a maga idejében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése