Pászka vacsora

Holnap nagycsütörtök. Az utolsó vacsorára emlékszünk. Nálunk hagyománnyá vált, hogy megülünk egy pászka vacsorát Húsvétkor, mert nagyon gazdag dolog, nagyon sok dologra rámutat, elmélyíti számunkra a Húsvét üzeneteit. (Ez egy katolikus változat, de személyre szabható.) Angol és egyéb forrásokból fordítottam és dolgoztam össze. Remélem áldás lesz más számára is!

PÉSZAH SZÉDER – Pászka vacsora

Zsidóknál ez az ünnep az Egyiptomból való szabadulás, a zsidó nemzet születésének ünnepe. Jézus, mint hagyománytisztelő zsidó, minden évben megünnepelte (vö. Lk 2,41-42; az utolsó vacsora is pászka vacsora volt Lk 22). Március végén, április elején a tavasz első teliholdjának idején ünneplik. Jézusban teljesedett be ez az ünnep. (vö. Jer 31,31-34; Zsid 8,8-12)

Hagyományos előkészület:

Minden kovászt kitakarítanak a házból (kovász=bűn), apa elrejt pár sütemény morzsát, amit a kisgyerekek megkeresnek, majd odahívják az édesapjukat, aki összesöpri és elégeti, vagy kidobja az ajtón. 1Kor 5,7-8

Asztalon fehér vászon asztalterítő, fehér vászonból készült kenyeres zsák. (A fehér vászon Isten igaz voltát jelképezi.) Gyertyatartó fehér gyertyákkal. Egy üres hely, üres teríték, és egy boros serleg, melyet Illés prófétának tartanak fenn.

Miért van az asztalon Illés kelyhe? A zsidók várták Illés visszatértét, aki be fogja jelenteni a Messiás érkezését, aki megszabadítja majd őket. Jézus, a Messiás eljött, meghalt és feltámadt, elhozta a szabadságot és az örök életet számunkra.

Apa fehér köntöst visel, fején korona van. (családba ő tölti be a főpap szerepét)

1.      Anya meggyújtja a gyertyát. (A nő feladata, hogy világosságot hozzon a pászka ünnepléséhez, ahogyan Mária világra hozta a mi pászka bárányunkat, Jézust.)

2.      Megszentelés pohara (első pohár bor) Asztali áldást elmondja az apa.
„Áldott légy, Ó, Urunk Istenünk, Mindenség Királya, aki kiválasztottál minket az idők kezdete előtt, hogy megszabadíts minket a Bárány vére által. Szeretetből adtad számunkra ezt az ünnepet, hogy örüljünk és hálát adjunk Fiadért, a mi szabadítónkért. Amen”

Majd egy tál vizet és törölközőt adnak körbe a kézmosási szertartáshoz. (Jézus megmosta a tanítványai lábát. Jn 13,5-14)

3.      Apa vesz 3 darab kovásztalan kenyeret és a fehér kenyeres zsákba teszi, a három zsebbe 1-1 kenyér kerül. Majd kiveszi a középsőt, ketté töri, az egyik darabot visszateszi a zsákba, a másikat fehér vászondarabba csomagolja és elrejti a házban (eltemeti).

4.      A kivonulás történetének elmondása Kiv 12

5.      Négy kérdés (a legfiatalabb olvasni tudó gyermek kérdez):

a.       Miért eszünk ma este kovásztalan kenyeret?
Ez emlékeztet minket arra, hogy a zsidóknak nem volt idejük megvárni, míg megkel a kenyér, mindig készen kellett állniuk arra, hogy elinduljanak, ha az Úr azt mondja. Mi is legyünk készek arra, hogy az Urat kövessük, és azonnal megtegyük azt, amire Ő hív minket!
Az élesztő felpuffad, megkeleszti a kenyeret, ahogyan a bűn is felfúj minket és ellepi a szívünket. Az élesztő nélküli kenyér Jézust jelképezi, aki bűn nélkül élt.

b.      Miért eszünk ma keserű füvet, vagyis marort (saláta, torma)? Miért eszünk haroszetet?
A maror (keserű fű) emlékeztet minket a zsidók keserű rabszolgaságára az egyiptomi évek alatt, valamint a mi bűn alatti rabszolgaságunkra. A haroszet szintén a rabszolgaságra utal, mert úgy néz ki, mint a habarcs, amivel a zsidók építettek, de jelképezi a bűn természetét is, miszerint a bűn egy ideig mindig édes, de aztán súlyos végső következményekkel jár.
Jézus, az élet kenyere, a mi bűneinkért keserűen szenvedett, hogy általa megszabaduljunk a bűn rabszolgaságából.

c.       Miért mártjuk kétszer sós vízbe a kárpászt (hagyma, retek, zeller, petrezselyem)?
A kárpász a tavasz, a termékenység, az örökké megújuló remény képviselője számunkra. Jézusban ilyen új életre születtünk a keresztség által.
A sós víz jelképezi a könnyeket, amiket a zsidók hullattak, valamint a Vörös Tengert. Az első mártás jelképezi azt, mikor a zsidók bementek a tengerbe, és ezáltal megszabadultak, a második pedig azt, amikor az egyiptomi sereg menetelt utánuk, és ezáltal odavesztek. Víz által születtünk új életre, és szabadultunk meg az áteredő bűn uralma alól.

d.      Miért eszünk bárányt / csontos húst?
Isten Báránya, Jézus hozta el számunkra a szabadságot. Nem vagyunk többé szolgák, hanem Isten gyermekei.
„Nézzétek, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!” Jn 1,29
„Senki sem veszi el tőlem az életemet: én adom oda magamtól.” Jn 10,17-18

e.       Miért eszünk tojást?
Ez jelképezi számunkra a fáraó kemény szívét, továbbá a mi szívünket, mely szintén kemény volt, mielőtt megismertük az Urat.
Másrészt az újjászületés, és az örök élet jelképe is, mivel az alakjának megfelelően nincs se kezdete, se vége.

6.      Csapások pohara (2. pohár bor)
Minden személy 10 csepp bort csepegtet a tányérjába, ez jelképezi az egyiptomi 10 csapást. Az összes csapás, ami az egyiptomiak ellen irányult, tulajdonképpen azok ellen az istenek ellen irányult, akiket az egyiptomiak imádtak.

7.      Megváltás pohara (3. pohár bor)
A kenyereszsákban lévő három kenyérdarab Istent jelképezi három személyben. Az apa a Jézust jelképezőt törte meg és rejtette el. Most jött el annak az ideje, hogy az apa „feltámassza” az elrejtett kenyérdarabot, az „afikomint”, ami azt jelenti: érkezés, vagy érkező. Előveszi a kendőből a kenyérdarabot, áldást mond:
„Áldott vagy Te Urunk Isten, a világmindenség Királya, aki előhoztad a földből a kenyeret.”
Majd sok darabra töri és szétosztja a kenyérdarabot az asztal körül ülőknek, hogy mindenkinek jusson belőle. (vö. „Jézus megtörte (a kenyerete), áldást mondott, tanítványainak adta és így szólt: ez az én testem…” Ezáltal (is) megjövendölte feltámadását.)
Ezt a kenyeret a harmadik pohár borral fogyasztják el. Az apa a bor elfogyasztása előtt is áldást mond:
„Áldott vagy, Urunk Isten, a világ Királya, a szőlő gyümölcsének teremtője.”
Jézus előzőleg ezt mondta: „Én vagyok a szőlőtő.” Itt megáldja a szőlőtő gyümölcsét. Tulajdonképpen a mi (keresztények) tiszteletünkre itta ki poharát, a szőlőtő gyümölcsére, Krisztus menyasszonyára. (Jézus korában a vőlegény egy pohár bor felkínálásával kérte meg a menyasszony kezét, aki, ha kiitta teljesen azt, az azt jelentette, hogy a válasza igen volt. Amikor a szentmisében a hívő nép (vagy a pap, jelképezve az egész népet) teljesen kiissza a bort, azzal ezt mondja: Igen, Krisztus menyasszonya akarok lenni.)

Ez a szentmise áldozási szertartásának eredete.

8.      Illés pohara / dicsőítés pohara (4. pohár bor)
Itt átkerül a hangsúly a múltbeli szabadulásról a jövőbeli szabadulásra. Jézus az utolsó vacsorán nem itta meg ezt a pohár bort, meg volt rá az oka, hogy miért nem: Illés próféta visszajövetelét várják a zsidók (ezért van a pászka vacsorán egy üres, megterített hely is az asztalnál). A szentírás azt mondja, hogy eljött Illés Keresztelő Szent János személyében, aki meghirdette a Messiás eljövetelét, aki maga Jézus. (Mt 11,10.14-15)
Jézus a megváltás pohara után ezt mondta:
„De mondom nektek: nem iszom mostantól fogva a szőlőtőnek ebből a terméséből ama napig, amelyen majd újat iszom veletek Atyám országában.” Mt 26,29

Záró áldás:

Áldjuk Istent, minden áldás forrását! Áldjuk Őt, aki a rabokat szabaddá tette! A sír üres! Feltámadt! A Bárány eljött és elvette a világ bűneit!

Alleluja!

(Haroszet recept: Almát meghámozunk és lereszelünk vagy nagyon apróra vágunk, vörösbort öntünk rá, illetve darált diót és egy kicsit fahéjat. Megpároljuk, ha szeretnénk, édesítjük. Előre is elkészíthetjük, hidegen is finom.)