 |
| Forrás |
Most Ti jöttök! :)
Klikkeljetek a címre és máris olvashatóvá válik a bejegyzés. Persze csak akkor, ha írtok is hozzá (amit úgy tehettek meg, hogy megjegyzést hagytok, vagyis a megjegyzések fogják alkotni ennek a bejegyzésnek a tartalmi részét). ;)
?
VálaszTörlésÉn rákattintottam, de semmi... most azon gondolkodom, hogy akkor a megjegyzésben összegyűltek fogják adni a bejegyzést?
Pontosan!!! ;)
VálaszTörlésMindjárt átírom kicsit, hogy érthetőbb legyen.
Hát akkor én megírom neked, mit tanultam ezen a nyáron itt tőled - azáltal hogy olvastalak!
VálaszTörlés- rájöttem mennyi minden van körülöttünk, amire egyszerűen elfelejtek rácsodálkozni
- megtanultam, hogy mennyire szükséges kilépni a saját kis világomból és úgy közeledni Istenhez
- rájöttem, hogy még a kicsi lakásban is lehet vendéget fogadni
- és hogy inkább örüljek annak, amit igy is megvalósíthatok, mint afölött siránkozzak, amit nem tehetek meg.
- segitettél kicsit máshogy látni azt a világot, amibe már belefáradtam hordozni a terheket...
Én örülök, hogy néha olvashatlak, és pont az a jó, hogy nem írsz sűrűn, mert én sem tudok gyakran jönni olvasni - és igy nem maradok le semmiről.
Már csak az lenne a szép ha egyszer élőben is találkozhatnánk :)
Isten áldja meg életedet!
Köszönöm Gitmargit, hogy leírtad! Akár találkozhatnánk is valamikor. Nem lakhatunk messze egymástól. Ha írsz egy üzenetet, megbeszélhetjük a részleteket. ;)
VálaszTörlésKedves Réka!
VálaszTörlésKamilla blogján keresztül jutottam el Hozzád, mert olyan kérdések foglalkoztattak, mint rendszeres imaélet, Istennel való mélyebb kapcsolat, ima a férjemért, gyerekeim lelki, vallásos nevelése. Sok kérdésemre választ kaptam itt Nálad.
Köszönöm Istennek,
hogy ismeretlenül is imádkoztál értem,
hogy tanulom a rendszeres imaéletet,
hogy sokkal több hála és öröm van a szívemben,
hogy el tudok engedni külsőségeket, hogy a belső lényegre figyeljek...
Örülök,
hogy közel egy korban vannak a gyerekeink (nálunk a két nagyobb tavasszal múlt 5 és 3, a kicsi 2 volt a nyáron)
hogy néha azt érzem, mintha ugyanabban a cipőben járnánk (nehéz felkelés, csak nehogy megint hajbakapjanak érzés stb.)
Isten áldjon!
Zsóka
Köszi Zsóka, hogy írtál! Bátorít, hogy nem egyedül harcolok, küzdök, tanulok és alakulok. Örülök Neked. :)
TörlésÉn is szerettem volna írni mindig Neked, de valahogy elmaradt.
VálaszTörlésNagyon szeretem olvasni a blogodat, mert a gondolataid sokat jelentenek nekem. Másképpen, és ugyanúgy látni dolgokat nagyon jó. Sokat jelentett nekem a rendcsinálásról és rendszerességedről szóló részek, azóta lelkes vagyok és csinálom (bár még nem 100 %-os a dolog). Szóval nekem - ha nem írsz - hiányzik. :)
Drága Erdna! Köszönöm Neked is. Azt is, hogy olyan hűségesen szoktál megjegyzéseket írni! :) Rendcsinálást szerintem nem lehet sose 100%-osan megcsinálni, főként 3 kicsi gyerek mellett. :) De igyekszünk és ez a lényeg! :)
TörlésSzia ! Elmondhatom, hogy mit kapok itt tőled :) Megfigyelhetem, hogy Jézus hogyan csinálja Veled ezt a "dolgot" . Nagyon jó ám ezt látni ! Hogy mi a Dolog? :)
VálaszTörlésAz, ahogy szeret Téged, ahogy dolgozik Benned. És a közvetítéseddel engem is szeret, bennem is dolgozik. Köszönöm, hogy írsz arról is ami nehéz, ami gyötrelmes, küzdelmes és , hogy nem mi vagyunk itt a " Valakik" akiknek jól mennek a dolgok, ha keményen dolgozunk, írsz arról ami szégyenletes, ami nevetséges :) És köszönöm, hogy írsz arról ami szép, ami gyönyörű. A kegyelemről :) Szeretném egyszer elolvasni azokat a bejegyzéseidet amik RÉGIEK, de odáig még nem jutottam el, így nekem csak az újak között van kedvencem : a "hálaadós" sorozat. Nagyon nagy élmény volt végiggondolni, végigcsinálni veled. Sokat sírtam miatta :)
Gondoltam, hogy ha ez a bejegyzés itt egy ajándék Neked, akkor írnék egy történetet is , nem hosszú : Balaton part. Az egyik kisfiunk szeretne a strandon horgászni, 5 perce megismert új barátaival.Itt fontos: ő eddig nem volt annyira idegenek felé nyitó lény. Engedtük, megsejtettem valami különös vágyat ebben, valami iránt amire nagy szüksége van. A fiamat kedvelik, elfogadják mások, kíváncsiak rá, segítik. Ahogy az a két másik fiú körülvette őt, tanították, mégis hagyták, hogy maga próbálja,
született pedagógusok voltak :) Nagylelkűek és segítőkészek voltak hozzá dicsérték és örömöt okoztak neki. Kenyérgalacsinnal nem ment, hát adtak a saját "csontijukból". Adtak neki egy nagyobb halat is. Aztán... sorra kapkodta ki a sneciket a nádbotjával, amit a fiúk még külön megbámultak, csodálva a kezükbe vették, pedig nekik profi botjaik voltak :) És aztán az én fiam is nagyvonalúvá vált velük. Gondoskodó szeretet vette őket körül ezen a napon. S erre mindnyájunknak életbevágóan nagy szükségünk van. :)
Szeretettel: Betti
Köszönöm Betti! Ez nagyon jó ajándék volt! Köszönöm, köszönöm!!! :)
VálaszTörlésNem fogom abba hagyni az írást. Egyelőre nincs itt az ideje. Maradok. Próbálok majd még átlátszóbb és őszinte lenni.