2018. december 10.

Ígéret és felelősség


"Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit. A völgyeket töltsétek fel, a hegyeket, halmokat hordjátok el. Ami görbe, legyen egyenessé, a göröngyös változzék sima úttá, és minden ember meglátja az Isten üdvösségét." Lk 3,5-6

Felelősségem van abban, hogy készítsem az utat az Úr előtt.
Feladatom, hogy a völgyeimet - hiányosságok, mélységek esetleg sérülések - feltöltsem.
A hegyeimet, halmaimat - felfuvalkodottság, kevélység - elhordjam.
Ami görbe bennem - nem egyenesen Istenre mutat - legyen egyenessé, ami göröngyös - igen, a buckás területek, ahol döcögök - változzék sima úttá!

Ez igaz olyan dolgokra, mint egészséges táplálkozás, elég alvás, mozgás, sport, itt is van döcögésem, de vonatkozik arra is, hogy milyen döntéseket hozok, amikor az időmről van szó. Mennyi időt töltök a telefonommal és mennyit a családommal? No és Istennel? Mikor választom a szeretetet az önzés, a harag helyett? Soroljam még?

Persze, egyedül ez nem lehetséges, de Istennél semmi sem lehetetlen. Ő segít, de nagyon is kellek én is hozzá. Nélkülem nem lesz változás.

És mi az ígéret? Nem kisebb: "és minden ember meglátja az Isten üdvösségét." Azta! Mindezek következtében! És nem azt írja, hogy amikor már minden sima és egyenes lett, hanem a munka, az egyengetés, a simogatás folyamata közben.

Ez bátorít ma.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése